A rossz anyagcseréért, fáradékonyságért és elhízásért a szénhidrátok okolhatóak.
A Low Carb életmód lényege, az alacsony szénhidrát bevitel.
Törekedjünk a lassú felszívódású szénhidrátokat fogyasztására.

A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből tevődnek össze, a növények fotoszintézis révén széndioxidból és vízből építik fel őket.
A szénhidrátok szinte kizárólag növényi forrásokban találhatók meg, gyümölcsökben, zöldségekben, magvakban, borsófélékben és babfélékében.
A tej és a tejtermékek az egyetlen olyan állati forrású tápanyagok, amelyek jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak.

Két fő csoportra bonthatjuk, egyszerű és összetett szénhidrátokra.

Egyszerű szénhidrátok:
Monoszacharidokat: egyszerű cukrok-glükóz, fruktóz, galaktóz
A gyümölcsök a leggazdagabb természetes eredetű egyszerű szénhidrátforrások.

A finomított cukor a legelterjedtebb és legveszélyesebb egyszerű szénhidrátbomba. A fehér liszt és a fehér rizs esetében is gyorsabb a bennük levő szénhidrátok felszívódása, mivel az „egyszerűsítés”, azaz a feldolgozás során eltávolítják a rostokat, növényi olajokat és mikrotápanyagokat, így a táplálkozási értékük legfontosabb elemeit elveszik.

Összetett szénhidrátok.
Diszacharidokat: szacharóz (répacukor, nádcukor), laktóz (tejcukor), maltóz –malátacukor
Poliszacharidokat: keményítő, glikogén, cellulóz, dextrán, pektin

Fogyassz magas rosttartalmú, alacsony szénhidráttartalmú ételeket.
Lassú felszívódású szénhidrát pl: zabpehely, bulgur, hajdina, a szénhidrát csökkentett tészták és kenyerek.

A nem emészthető rost kivételével az egyszerű és az összetett szénhidrátok glükózzá alakíthatók, amelyet aztán a szervezet vagy közvetlenül felhasznál energiaforrásként, vagy eltárolja a májban későbbi felhasználás céljából. Ha viszont több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit a testünk felhasznál vagy képes eltárolni, akkor a bevitt többletszénhidrátot a szervezet testzsírként tárolja el.
A rost jellemző tulajdonsága, hogy ellenáll a szervezet emésztőenzimjeinek, és ennek eredményeként viszonylag csak kis mennyiség emésztődik meg és szívódik fel a gyomorban és a belekben. A rostok legnagyobb része áthalad a teljes gyomor- és bélrendszeren, és végül a széklettel együtt távozik a szervezetből.